Öregasszony nem vén asszony

Lefektet az anyósom

Szerző: Farkas

Nem siettem el a nősülést, ötven éves voltam, amikor összeházasodtunk negyvennégy éves barátnőmmel. Két évig voltunk élettársak, de addig nem mutatott be az anyjának, aki nem fogadta el viszonyunkat. Csak a házasságkötés után mehetem el bemutatkozni az anyóshoz, aki akkor hetven éves volt. Tudtam a lányától, meg ő is elmondta, hogy tíz éve él özvegyen, s életében csak egy férfi volt, a férje. Igaz, hogy azzal sohasem élvezett el, de nagyon szerette, s jól megértették egymást. Mindenesetre nem sikeredett rosszul a bemutatkozásom,de nem kivántam sűrűbben találkozni az öreglánnyal. Vagy egy év múlva ott voltunk nála, feleségem elutazott a rokonaihoz, azzal, hogy másnap jön vissza.Ketten maradtunk az anyóssal egy kétszobás lakótelepi lakásban. Este bort iszogattunk, tévét néztünk, s megeredt anyósom nyelve. Azt hallottam a lányomtól, hogy igen jó kan vagy, meg hogy minden nap csináljátok. A férjemnek elég nagy fasza volt, de azt hallottam rólad, hogy amikor a lányom meglátta először, arra gondolt, ha ez belehatol, abba belehal.Nos nem halt bele, sőt nagyon élvezi azóta is. Hogy birod naponta, meg minek? Nekem hetente egyszer is elég volt apuval.Az sem tartott sokáig, legfeljebb két-három percig. Sohasem látott világosban meztelenűl, meg mindig csak takaró alatt kakasált meg (így mondta!!). Miközben beszélt-beszélt, arra gondoltam, hogy talán már nem is kívánja a szexet, hisz amikor lehetősége volt, akkor sem élt vele. Csak amolyan falusi dugásokban volt része. Amikor szóhoz jutottam, elmondtam, hogy nemcsak dugunk, hanem élvezzük is egymás testét, játszunk, izgatjuk egymást, s nemcsak a szokványos módokat gyakoroljuk. Úgy éreztem nem érdemes felvilágosítani a "perverz" módozatokról, fellációról, kinyalásról, anális szexről. Láttam rajta, hogy egyre jobban begerjed, kiváncsian kérdezte a méreteimet. Mondtam, hogy szívesen megmutatom, amire viszont nem volt kiváncsi, de azt mondta, hogy takaró alatt, azért örömmel megtapogatná. Így érkeztünk el a lefekvésig,s meglepetésemre maga mellett ágyazott meg nekem is. Villanyoltás után éreztem, hogy benyult a paplan alá, kereste, akkorra már ágaskodó farkamat.Hát ez tényleg jó nagy meg vastag, mondta amikor már végig tapogatott, s nagyot sóhajtott utána. Miért sóhajtozik anyuka, talán hiányzik a közeledés. Tudod nem sokszor, de most arra gondoltam, mi lenne, ha összebujnánk, ha a lányom meg is tudja, családban marad. Nem vagyok én azért olyan buta vénasszony, hogy hetven múltam.Ekkorra azonban már az én paplanom alatt feküdt. Odanyultam a pinájához, de elvette a kezemet. Megbaszhatsz ha akarod, de tapogatni nem engedem magamat. Közben már fel is gyűrte a hálóingét a köldökéig, s lábait szétterpesztette. Az asszony nem tud olyan tehetetlen lenni, hogy a lábait ne tudja szétrakni, -- adta tudtomra. Nem elég ha szétrakja,hanem közre is kell működnie -- válaszoltam. Hogyne, nem vagyok én kurva, -- jött a viszontválasz. Azért nem élvezett el soha, mert csak feküdt mint egy darab fa, s hagyta, hogy "használják", -- mondtam. Az lehet hallod, de mostmár mindegy. Egyáltalán nem mindegy, -- egyezkedtem vele a sötétben. No jó, megpróbálom, adta meg magát. Hogy akarja, alul, vagy felülről anyuka, kérdeztem. Isten ments, hogy én legyek felül! Gyere már és dugd be, hallottam. Fölé feküdtem, farkamat a bejárathoz illesztettem. Éreztem lüktetését, jó melegségét. Kissé száraz volt (tíz év kihagyás után nem csoda), de hiába ajánlottam, hogy kenjük be krémmel, hallani sem akart róla. Aztán valahogy mégis csak bedugtam, szűk, belülről érdes hüvelyébe. Lábait a derekam köré kulcsoltam (na még ilyet! mondta ki megdöbbenését, de nem vette le a lábait), s lassan ringatózni kezdtem, inkább oldal felé, mint ki-be mozogva. Hüvelyének fala olyan volt mint a krepp-papír, s ezt igen élvezte a farkam. Egyre jobban szuszogott, aztán amikor éreztem, hogy közeleg a magömlés, kissé döfölni kezdtem, s ekkor egy nagy sóhajtással valamivel korábban int én, elélvezett, szorította a farkamat magömlés közben, amúgy is szűk pinájában. Aztán egy perccel később letolt magáról. Milyen volt anyuka? kérdeztem. Hát sokáig tartott, meg nagyon jó is volt, különösen a vége. Érzett-e hasonlót a házasságában? Nem én, sohasem, de ez most nagyon jól esett. Így folyt köztünk a szó sokáig. Amikor vagy másfél óra múlva éreztem, hogy ismét harcrakész vagyok, gyöngésen széthúztam a combjait,nem tiltakozott, önként kulcsolta derekamra a combjait, s mégegyszer belehatoltam. Ez még tovább tartott, s úgy éreztem az öreglánynak még jobban esett. Most nem tolt le magáról, hanem csak lihegett hosszasan, s fejemet a melleihez szorította. Később halkan sirdogálni kezdett."Megcsaltam az uram emlékét! Miért kellett nekem hetven évig várnom erre? Meg mit tettem a lányom ellen? Mit szól ha majd megtudja?" Csupa önmarcangoló kérdés, önvádaskodás. Igyekeztem megnyugtatni. Éjfél is elmúlt mire elaludt. Másnap reggel később ébredtem. Már fent volt, s igen pajzánul nézett rám. "Ha én tudtam volna, hogy ez ilyen jó is lehet. Dehát úgy éltem eddig, hogy csak asszonyi kötelességnek tekintettem, amin túl kell esni" -- kesergett. Pongyola volt rajta,s reggeli után amikor az ágyra döntöttem nem tiltakozott, csak azt kötötte ki, hogy a paplan alatt csináljuk, s hogy ne nézzem. Délutánra visszért feleségem, s másnap hazautaztunk. Azóta ha egyedül megyek anyósomhoz (immár két éve), nem mulasztja el, hogy lefeküdjék velem, akár nappal, akár este látogatom meg. Nem szégyellem, hogy hetven éves öreglánnyal, az anyósommal folytatok titkos viszonyt a lánya háta mögött.